Hogyan hamisítják az internetet?

Mivel a végén amúgy is kérdés lesz, ezért már az első alcím alatt leírom, hogyan kerültem bele az ügybe. Utána jönnek a részletek. Nyugodtan átugorható az első alcím, csak az sem érdektelen az egész kép szempontjából.

Hogyan kerültem bele?

Már 1996 óta foglalkozom internetes jelenléttel és valamilyen formában szinte mindig dolgoztam azóta is olyan tevékenységi körben, ahol a közszereplők vagy cégek, intézmények arculatát próbáltuk alakítani jó irányba. Ez nem valami kamu hebehurgyaság, mert nagyon sok minden múlik a pozitív hírnéven, azonnal elő is állok két valós példával.

Az első egy ismert felnőttfilmes színésznő, aki érezte, hogy abból a világból elege lett, szeretne a médiában is befutni. Ugyanakkor gondot okozott neki a személye, mert a kereskedelmi tévéknél nagyon sok pénz múlik azon, hogy milyen műsorokban lehet őt szerepeltetni. Azt nagyjából mindenki sejti, hogy középtávon és hosszabb távon is az keres többet, akivel szemben nincsenek korlátok, tehát mindenféle korosztályi lehatárolás nélkül szerepeltethető. Azért keresett meg minket, hogy olyan új arculatot segítsünk neki felépíteni, amivel ezt el tudja érni. Természetesen sikerült.

A másik egy olyan cég, amelyiket az állam működteti, de rossz színvonalon nyújtotta a szolgáltatásait, bár ez a jelenben sincs másképpen. A cég akkori vezetése úgy gondolkodott, hogy valószínűleg nem lesz 5-6 évet a helyén, de ha a cég megítélésén fordítani tudnak, akkor az nekik új lehetőségeket nyit meg a mandátumuk letelte után. Tulajdonképpen a vezetők közül néhány a saját zsebéből fizetett minket, mivel a cég rendelkezett valami hasonló osztállyal, de az politikai hátterű protekciósokkal volt tele, akik nem nagyon értettek a dologhoz. Az óhajtott célt elértük, amikor pedig a vezetést lecserélték, a régi vezetők után kapkodott a piac.

Ennek a tevékenységnek sokféle neve van, időről-időre változtatják. Régen arculatépítés volt a trendi név, ma hírnévmenedzsment a neve, akik pedig ezt művelik, azoknak is mindenféle nevük van. A legtöbben digitális markentingnek nevezik, de ez sem pontos. Egyébként az eltérő megnevezéseknek van oka, léteznek is valós különbségek, de ez lényegtelen, csak úgy nagyjából be akarom lőni az olvasók számára, hogy milyen irányba gondolkodjanak a későbbieket olvasva.

Ami az ilyen tevékenységünk mögött áll, az egy elég komoly munka. Keményen megdolgozunk az eredményekért, nem vásárolunk kedvező véleményeket, meg minden hasonló eszközöktől is távol tartjuk magunkat. Azt viszont észrevettük, hogy akik hasonló szolgáltatást nyújtanak, azok valahogy túl gyorsan érnek célba, ráadásul lényegesen több a bevételük is (hiszen gyors eredményt ígérnek, ezért több pénzt kérnek el, ráadásul egy-egy megrendelést is hamarabb teljesítenek - vagyis az lenne furcsa, ha nem lenne nagyobb bevételük). Elkezdtük tehát a magunk szerény kis eszközeivel figyelni a munkájukat, mert csalásra gyanakodtunk.

Aztán egy másik szálon a dolgok közepébe csöppentünk. A lényeg az, hogy valaki megpróbált átverni egy javítással, majd amikor ebbe belebukott, kártérítést kínált fel. Azt ajánlotta fel, hogy bár azonnal nem tud fizetni, de bőségesen kárpótolna, amennyiben nem kerül az ügy a rendőrségre.

Abban hamar megállapodtunk, hogy mennyi a munkájuk tényleges értéke, a különbözetet pedig majd apróbb részletekben megkapom. A brigádvezető apósa hívott fel, hogy a lányát (a brigádvezető feleségét) beállítja dolgozni az egyik vállalkozásába, a keresett pénzét pedig eleve nekem küldik. Amikor mondta, hogy ez egy hírnévmenedzsment cég, akkor lecsaptam a lehetőségre, hogy adjon nekem ott munkát és akkor a 2,1 milliós követelésből megelégszem 1,8 millió kifizetésével.

Az fontos, hogy ez a bizonyos hírnévmenedzsmentes cég egy megbízást sem fizetett ki rendesen a számomra. Mindig valami gondom akadt a munkával, ezért szankcionáltak, így levontak a pénzemből. Olyankor az após egyik embere eljött, hozott egy telefont, valamilyen alkalmazáson keresztül beszéltünk, távol a kameráktól. Mindig egyre beljebb és beljebb kerülhettem az ilyen munkákban, amelynek azt hiszem a tegnapi nappal a végére értem.

Most amúgy ott tartunk, hogy még kb. 1,5 millióval tartoznak, amit szerintem már nem fognak tudni megadni. A többit a brigádvezető családja törlesztette, de ez még nagyon nem fedezi az általuk okozott károkat. Mégsem ezért jelenik meg ez a bejegyzés, hanem azért, hogy az általunk végzett munkát védjem meg, Azt szeretném megmutatni, hogy szerintem az arculatépítés, a marketing és minden egyéb hasonlónak ez egy etikátlan módja. Lehet, hogy téves ítéletet hozok akkor, amikor ezt a véleményt fogalmazom meg, de ezeket a módszereket szerintem minden ilyen cégnek kerülnie kellene.

A munkát segítő cégek

A háttérben egy nagyon komoly cégháló van, bár a cégek egy részére nem látok rá. Gondolom direkt nem is engedték, ráadásul a jövőben  ennél közelebb nem tudok már eljutni az igazsághoz, mert elfogytak a lehetőségeim. Úgyhogy csak azt tudom leírni, amit tapasztaltam.

A kifizetés forintban történik, olyankor bankszámlára utalnak, kifejezetten kis összegekben. A másik verzió valamilyen kriptovaluta, amelyekben nem vagyok járatos, így nem tudom megfogalmazni azt, hogy pontosan hova küldik a pénzt. Amúgy ezeket még ki sem tudtam venni, így csak ott van valahol. Van egy olyan gyanúm is, hogy a kriptovalutás kifizetéseket nem lehet átváltani valódi pénzre, de majd a jövő héten vagy utána találkozom olyannal, aki segít ebben lépni valamit. 

Az AI-generált világ nem is annyira fikció, hanem már nagyon is a jelenünk része

A cégháló egyik része kezeli a megrendelők internetes jelenlétét. Ők a hírnévmenedzsment cégek. Ezeket elég könnyű lenne listázni, de inkább nem teszem meg, mert valószínűleg perelnének. Egyébként nem nehéz őket azonosítani azok alapján, amiket ide leírtam.

A cégháló másik része a digitális marketingügynökségek és egyebek, akik biztosítják azt az embertömeget, akik az internetes tevékenységet érdemben elvégzik. Nem nevezném amúgy hamisításnak, mert jogi szempontból igaz, hogy ők nem kérnek fel senkit sem hamisításra. Amiben a csalást látom elsődlegesen, az a munkavégzés kifizetés nélkül hagyása, hiszen a saját idióta szabályaiknak az a lényege, hogy bizonyos feltételek esetén egyre kevesebbet fizetnek az elvégzett munkáért, majd a végén felszámolják a munkakapcsolatot. Azt tapasztaltam, hogy ebben az esetben már nem fizetik ki a munka utolsó adagját.

Az ügynökségek az esetemben amúgy magyar nyelven próbáltak dolgozni, de szerintem sokan fordítóval írtak a közös helyekre. Annyira magyartalan mondatokat még nem láttam, viszont helyesírási hibák nem fordultak elő egyszer sem! Maga a stílus is idegen volt a magyar kommunikációtól, inkább indiaiakra tippelnék, de ez csak tipp. Amikor az egyszer-egyszer reklamáltam és gyorsan kellett válaszolni, akkor vagy lengyelül vagy görögül válaszolt a munkavezető, néha pedig angolul.

Az is érdekes, hogy nekem nem engedtek saját eszközzel munkavégzést. Mindig kaptam egy korlátlan nettel ellátott okostelefont és azt kellett használnom. Ezt mindig az após embere hozta el. Ezért nem tudok sok fotós bizonyítékokat mutatni a munkáról és a szervezési folyamatokról. Amikor ki lettem tiltva a munkákból, akkor az após embere ezt valahonnan tudta és elvitte a telefont, persze kaptam másikat az újabb munkához. A telefonok szerepe majd később érthető lesz, de az elején erről nem tudtam semmit.

Az egyik cég Passion Digitális Marketing Ügynökség néven mutatkozott be, de kétlem, hogy valóban ők voltak-e a szervezés mögött. A hasonló nevű magyar cég honlapját láttam, de kizártnak tartom, hogy köze legyen hozzájuk. Ráadásul a szervezők nem is beszéltek magyarul, mindegyikük közölte, hogy google fordítóval dolgozok akkor, amikor velem beszélnek. Szerintem magyar anyanyelvű emberrel nem kerültem kapcsolatba a vezetők között, legfeljebb egy-egy velem egy szinten lévő kolléga volt valódi magyar.

A cég magát díjnyertes londoni ügynökségnek azonosította, ami illik egy ilyen nevű brit cégre. Igazat megvallva kételkedem abban, hogy ők lennének a szervezők. Hozzájuk elég nehéz bármilyen státuszba bejutni, ezt le is teszteltem, ráadásul kissé más a tevékenységi körük.

Használtak más neveket is, de azok mögött semmilyen honlapot nem láttam. Egy internetes marketinggel foglalkozó cég, saját honlap nélkül... Úgyhogy nem tudok valódi cégnévvel előállni a leírtak miatt.

1.0 - álvélemények

A munka egyik része az volt, hogy a google maps véleményező részén kellett írni magyarországi cégek adatlapjára. A felkérés nem hamisítás volt, hanem az, hogy menjünk oda az oldalra és írjunk egy kedvező véleményt. Nem hamisat, hanem kedvezőt!

Ezekről képernyőkép készült, azt a közös csoportba le kellett adni a többiek szeme láttára. Így el tudtam olvasni, hogy általában mit tartalmaztak ezek a vélemények. Gyanítom, hogy általában hamisak voltak, mivel szerintem nem jártak soha életükben az adott helyeken. Ez nem bizonyosság, csak gyanú.

Ezeket a véleményeket a google igyekezte megszűrni, de látom, hogy nagyon sok megmaradt. Könnyű amúgy felismerni őket, mert egy 25 perces időszakban áramlott az ilyen helyekre extrém sok kedvező vélemény. Ezeket a hírnévmenedzsment egyesével megköszönte, innen lehetett látni, hogy benne vannak, nem csupán ártatlan elszenvedői a folyamatnak.

Apró segítség, ha valaki nem tudná ellenőrizni. Rá kell menni az adott cég google maps adatlapján a vélemények fülre, ott pedig a legújabbak szerint kell rendezni a véleményeket. Ott aztán majd látni, hogy érkezett-e egyszerre rendkívül sok kedvező vélemény, amelyik mind 5 csillagos és fénykép nélküli, az értékelő szöveg pedig nem túl hosszú, esetleg kissé magyartalan.

Mivel ezek budapesti cégek (éttermek, iskolák, szállodák, stb.) voltak, ismertem a helyeket, így az épületek külső megjelenésére írtam kedvező véleményt (szép homlokzat, szép kapu, stb.). Olyat, ami igaz. Amikor nem lehetett, akkor elismerő szavakat írtam arról, hogy szombat délelőtt vagy munkaidőn túl is nyitva vannak. Abban az esetben, amikor ezt sem lehetett elismeréssel illetni, akkor annak szólt a véleményem, hogy közel van egy adott busz vagy villamos. Ezeket egyébként elfogadta a munkaszervező, aki az ilyen tevékenységet felügyeli és állandóan értékeli.

Egy-egy véleményért 350 forint járt, de valamilyen extra feladatot is kellett volna teljesíteni, amibe nem mentem bele, Így 1 nap alatt ki lettem zárva a munkavégzésből. Az extra feladat pénzutalás volt, de elég zavarosnak tűnt, így a részletek nem is érdekeltek.

2.0 - az online megjelenés számai

A másik feladat a különböző oldalakon a követések létrehozása volt. A munkavezető kiadta a linket és ott fel kellet iratkozni, be kellett követni és így tovább. Egy ilyen interakcióért 5 digitális dollárt fizettek ki. Mivel nem voltam hajlandó egy nagyobb összeget kamuból átutalni egy számlára, ezért büntetésből csökkentették a díjazásom. Így a végén eljutottunk 0,5 dollárig, ami az eredeti összeg 1/10 része volt. Ezen a ponton már a munkaszervező jelezte, hogy nem éri meg "dolgoznom", mert nem kapok szinte semmit. Persze el is felejtették átutalni, így valóban semmit kaptam a munkámért.

Amúgy az 5 digitális dollár jól hangzik, de összességében 50 dollárral maradtak adósok. Ráadásul nagyon sok esetben már nem 5 dollárt fizettek, hanem csökkentették a büntetés miatt (nem utaltam pénzt, amit állítólag vissza is utaltak volna másnap), ezért volt jó sok olyan interakció, ahol az előre ígért 5 dollár helyett kevesebbet adtak. 

Amennyiben valaki ellenőrzi a feliratkozókat, ezek valós követőknek fognak tűnni. Sőt, európaiaknak, sok esetben pedig magyaroknak!

Természetesen itt is volt kommenteléses változat, lájkokat is kellett osztogatni és így tovább. Ezek a félrevezetés 2.x számú verziói, hiszen ez már olyan adatokat generál, amire a magyar piacon vevők. Igazat megvallva a feliratkozók, követők száma is jól pénzre (megbízásra) váltható akármi, de ha valaki ellenőrzi a feliratkozók és a kommentek, látogatószámok és a kedvelések arányát, akkor a 2.x kiegészítés nagyon kell a megrendelőknek.

Itt is sok magyar megrendelő volt, de nem kevés német, francia és amerikai akadt. Mindegyiknek nagy követőtábora volt, talán olyan 30 ezres volt a legszerényebb, a többség százeresekbe vagy milliósokba tartozott.

Olyan megrendelés is akadt, hogy egy ismert médiaszemélyiség bejegyzése alatt kellett elismeréssel illetni a személyiségnek a külső megjelenését. Számomra ez azért volt megdöbbentő, mert ilyen kommentek amúgy is már voltak, így most sem értem a megrendelés célját. Azt viszont megértettem, hogy családos férfiaknak miként van bátorságuk ilyen közismert nők posztjai alá "olyan" kommenteket írni.

3.0 - információk

Amikor a fenti munkákból kiestem, akkor jött az egy fokozattal keményebb változat. Itt cikkeket kellett gyártani. Ennek az egyik verziója egy AI-nak nevezett programmal ment, amely megadott kulcsszavak alapján videókat generált, cikkeket írt. Ezeket ők feltöltötték youtube-ra, tiktok-ra és még sok egyéb helyre. Meg volt adva, hogy milyen nyelvű legyen az anyag, milyen kulcsszavakat állítsak be, aztán a kész fájlt el kellett nekik küldeni. A tiktokon találkoztam velük, de néha fizetett reklámként a youtube is kiadta.

A videókban nem éreztem hamisítást, hiszen alapvetően reklámok voltak, amelyek tájékoztató vagy felvilágosító anyagként jelentek meg. Tipikusan ezek a "meglepőek lehetnek az árai" vagy a "gondoltad volna?"-jellegű anyagok.

A meglepő ár amúgy minden esetben nagyon magas árat jelentett, de itt ennek ellenére sem láttam félrevezetési szándékot. Én nem vettem volna mondjuk nagyon erős zseblámpát 90 ezer forintért, de aki ilyenekre akar költeni, annak a 90 ezer forint egy kedvező ár. Azt éreztem, hogy összekötjük a forgalmazót a célcsoporttal, csak egy nagyon bárgyú megoldással.

Az AI-videók és AI-cikkek készítésének az egyik eszköze
(valós képernyőkép)

Érdekesebbek voltak az AI-generált cikkek. Ezeket is kulcsszavak alapján, megadott nyelven állította elő a program. Ezek bulvárlapok oldalain köszöntek vissza napokkal később, ráadásul újságíró nevével ellátva! Olyan is volt, hogy ezeket a cikkeket hitelesnek tartott, komoly újságok is átvették. Utaltak ugyan arra, hogy hol jelent meg az eredeti cikk, amin aztán a facebookos kommentelők jókat szórakoztak. Nem akarok neveket emlegetni, mert az ilyen AI-generált cikkeket a magukat nívósnak tartott portálok is nem egyszer felhasználták.

Mivel újságíró is lennék, de soha nem vesznek fel mostanában, ezért sokat morgok a nívósnak hitt portálok színvonalán. Ezzel a megbízással aztán megértettem, hogy milyen okok miatt nem vesznek fel. Meg azt is megértettem, hogy miként születnek olyan agyalágyult cikkek. Szerintem meglepő lenne az, ha kiderülne mennyi lap dolgozik AI-generált cikkekkel. Azt sem értettem, hogy a hibátlanul írni nem képes egykori évfolyamtársam miként tud XY (amúgy neves) lapnál dolgozni. Hát így.

Kik az ilyen cikkek megrendelői? E-autózásban érdekelt cégek, napelemes cégek, épületek leszigetelésében érdekelt cégek. Komoly megrendelőkről van szó, akik így próbálják befolyásolni a közhangulatot. Alapvetésnek próbálnak bizonyos tényeket elültetni az emberek gondolkodásába, ami egyébként valahol nem stimmel, csak mivel sokat hallják az emberek, elhiszik. Szívesen írnék konkrétumokat is, de gondolom azok most nem érdekesek.

Az ilyen munka egyik speciális eleme a wikipédia-cikkek írása. Abban annyi pozitívum viszont van, hogy a wiki moderátorai a módosításokat felülírták, javították, megjelölték kétséges, forrás nélküli információnak. Ott volt az ügynökségeknek nagyobb sikere, ahol új szócikket kellett létrehozni.

Például "Gatyás Józsi" volt az egyik, aki egy fiktív üzletember volt, majd megalkották a cégéről szóló szócikket is. Természetesen a fiktív cégnek hamar lettek csatornái meg lapjai a közösségi oldalakon, amiket a "közkatonák" követtek, szívleltek és kommenteltek, sőt, a Google Maps lapjain még véleményeket is lehetett olvasni róla. Ezen a szinten már kezdett sok minden összeállni.

"Gatyás Józsi" amúgy egy ruhatervező volt a kitalált történet szerint, aki klasszikus kun nadrágokat gyártott, ezek elvileg nagyon jók (ezért-azért), az adott országban pedig csak egy cég forgalmazta, limitált számban. Mondjuk Dániában és csak 100 darab volt már belőle. A különlegesen bélelt, meleg, vízlepergetős külsejű nadrág nagyon drága volt. Aki megpróbálta ellenőrizni a gyártót vagy a tervezőt, az meggyőző internetes nyomokra lelt. Még bizonyos újságokban cikkeztek is a nadrágról vagy éppen a tervező emlékéről. Olyan feladatot is kapott valaki, hogy készítsen egy videót a tervező emléktáblájáról!

Így hoztak létre például egy olyan "nemzetközileg elismert" tetoválóművészt, aki állítólag a közelemben nyitott egy új szalont. Egy elég eldugott helyen lakunk, ahova csak autóval lehet eljutni. Amennyiben itt valaki egy olyan szalont hoz létre, ahova napi 1000 vendég jár... hát, az nagy dolog lenne. Eleve nem tud annyi autó leparkolni. Ha napi 10 órát lenne nyitva, akkor óránként 100 autót jelentene, de fizikailag sem férne ide annyi autó. Sőt, ha valaki óránként 100 vendéget fogad, akkor 36 másodpercenként fejez be egy tetoválást. Jó pár ilyen kategóriájú hiba becsúszik ebbe a folyamatba, de ennél a konkrét esetnél ezt jelezni mertem.

A vita során leírtam a szervezőnek, hogy ekkora baromságot nem fogok leírni (számomra ez volt az első ilyen jellegű feladat), ezért kizárt a munkából.

4.0 - fiktív emberek

Nagyon sokáig, sok-sok éven át nyújtottunk olyan szolgáltatást (amúgy magyar költségvetési pénzből működő szervezeteknek), hogy fiktív profilportfóliókat hoztunk létre és üzemeltettünk. Ezeket egy úgynevezett istállóban tartottuk, majd időnként kiadtuk a szervezetnek, amikor kérték. Erre vonatkozóan nem írattak velem alá semmilyen titoktartási szerződést, mivel szerintük amúgy se hinné el senki, ha valaha is beszélnék róla. A lényeg ebben az, hogy ezek a fiktív profilok nagyon valóságosnak tűntek, de ebben rengeteg munka van.

Ezek "felnevelése", majd "parkoltatása, utónevelése sokkal több munka, mint azt valaki kívülről elképzeli. Aztán pár éve bejött a "gépi megoldás", így elvesztettük a megbízásunkat. Nekem van abban kételyem, hogy ezek a "gépi profilcsomagok" mennyire működnek jól, de ez más téma. A lényeg, hogy ezen a területen otthon voltam, így amikor negyedik körben egy nagyon hasonlóval előálltak, akkor tudtam miről van szó.

Itt kétfajta üzem van. Vagy egy ember üzemeltet több profilt, más esetben pedig sok profilt üzemeltet sok ember. A profilok üzemeltetőit szigorú titoktartás köti, de egy borzalmas bakit elkövettek a másik oldalon. A titoktartási szerződésen egy kínai cég van megadva, óriási kártérítési összegek, nagyon különleges feltételekkel. Például a titoktartási szerződés megsértését a "foglalkoztató" részéről nem kell bizonyítani, egyszerűen előre el kell fogadni, hogy ő csak bejelenti. Az ilyen esetekre a fizetendő kártérítés soktízmilliós összegről indul. Az is benne van, hogy az állami hatóságok felé is kötve van a "foglalkoztatottak" keze, ami egy elég érdekes kitétel. Erre rákérdeztem, de azt mondták, hogy a magyar hatóságok nem piszkálják a kínai cégek ügyeit - ami általában ma már mindenkinek hihető. 

Bennem ilyenkor azért mindig ébrednek kételyek, ezért megkértem egy egykori évfolyamtársamat, aki a megadott kínai városban dolgozik, hogy nézzen már utána a megbízó cégnek. Kiderült, hogy az adott címen olyan cég nem létezik. Sőt, maga a cégnév sem valós, nincs olyan vagy hasonló néven cég! Ráadásul megadtak a szerződésben egy kamarai azonosítót, de az adott kamara nem is létezik a megadott kínai városban. Persze ehhez egy ott élő, a kínai nyelvet beszélő, a kínai gazdasági mindenfélét ismerő ember kellett.

A munka érdekessége az volt, hogy olyan oldalakon kellett a profilokat üzemeltetni, amelyeken a csatlakozás ugyan ingyenes, de az aktivitás már fizetős. Más esetben a szolgáltatások egy része fizetős, vagy az adott oldal közvetítőknek a felülete és így tovább. A regisztráló emberek elfogadják a felhasználási feltételeket, abban pedig benne van a fiktív profilok létének a meglepően pontos ismertetése és a regisztráló általi elfogadása, de ezt szerintem sokan nem olvassák el. Számít ez valamit? Talán meglepő lesz, de igen. Megmutatom milyen módokon!

Tegyük fel, hogy a színhely egy társkereső oldal, persze ez az egész nem csupán ott működik, de erről majd lejjebb esik szó. A felhasználó regisztrál és látja, hogy az oldal sok funkcióját csak valamilyen virtuális pontokkal érheti el. Kap ajándékba mondjuk 20 pontot, de az kevés, mert ingyen küldhet napi 2 üzenetet, azon felül meg minden üzenet 10 pontba kerül. 

Ezen a ponton lépnek be a képbe a fiktív profilok. A frissen regisztrált ember (és férfiról van szó, ez fontos) kap egy üzenetet. Egy kedves hölgy ráír, hogy szívesen ismerkedne és kérdez valamit. A frissen regisztrált ember átgondolja, hogy még képet sem töltött fel magáról, az adatlapját sem töltötte fel, erre egy érzelmektől fűtött üzenetet kap... valószínűleg itt valami nem stimmel. Még talán büszke is magára, hogy nem dőlt be az oldal üzemeltetőinek és azt hiszi, hogy leleplezte az álprofilt.

Aztán kis idő múlva megjelenik egy másik jellegű üzenet. Egy eléggé hiányosan kitöltött, fénykép nélküli profil ír rá, hogy szívesen ismerkedne és keres egy valódi profilt. A hős férfiú elkezd vele üzeneteket váltani, de a pontszáma kevés, ezért pontokat vásárol. Hamar eljutnak oda, hogy már napi 8-10 üzenetváltás is történik. Aztán a hölgy egyszer előáll vele, hogy ne gazdagítsák az oldalt tovább, menjenek át másmilyen csevegésre, ami nem az oldalhoz kötődik. Ott a férfihős szembesül vele, hogy a másik oldalon egy olyan hölgy van, aki nem tetszik neki, hiszen akkor már van fényképcsere és ezért kimenekül az ismeretségből. 

Ennek a gyakorlati megoldása egyébként elég egyszerűen megy. Valós emberektől vesznek meg fényképezési lehetőségeket. Az esetek nagy részében idős nénikről van szó, akik a kitalált történet szerint a társkereső oldalon hazudnak a korukról, de aztán a privát beszélgetésben színt vallanak. A másik eset, hogy erősen túlsúlyos nőktől vesznek meg képeket. Amikor a férfiak meglátják a képeket, akkor rendszerint köszönés nélkül lelépnek. 

Nekem elsőnek egy olyan kliensem volt, aki a túlsúlyos képet látva izgalomba jött és már másnap találkozni akart. Ezt a kapcsolatot az előírások szerint azonnal át kellett adnom a munkaszervezőnek, aki állítólag továbbított mindent annak, akitől a képet vásárolták. Sajnos a történet folytatását nem tudom, de érdekelne. Valószínűnek tartom, hogy a kevés sikertörténetek egyikébe botlottam.

A fontosabb dolog az, hogy a férfihősünk már maga keresi ezek után a hiányosan kitöltött profilokat, ő maga kezdeményez velük csevegést és vásárolja sorra a pontszámokat, hogy rájuk tudjon írni. Sok üzenet elküldése után veszi észre, hogy nem éri meg neki az oldalon ismerkednie és megy másik helyre. Ott persze már rutinosan keresni fogja a szerinte valódi profilokat, de valahogy mindig ugyanaz történik vele. Ebből lesznek aztán a sommás megállapítások a facebookon, hogy milyenek a társkereső nők. Hallgatva a videókat... elég fura, hogy ennyire nem áll össze a kép a "mesterséges" profilokról. 

Nekem az első kliensem az említett ember volt, akinek valahogy pont az volt a vágya, amit mutattunk neki. A másodiknál eszméltem rá, hogy az illető a harmadik üzenetét írná meg, ha válaszolnék, ezért nem voltam hajlandó teljesíteni a kiadott feladatot, Azt írtam a munkaszervezőnek, hogy ez a magyar törvények szerint csalás, de ha nem is lenne az (hiszen beleegyezett az álprofilokba), a lelkiismeretemmel ellenkezik. Ebben az esetben viszont nem zártak ki, hanem más csoportokba küldtek tovább.

Ott már nem társkeresők voltak, hanem például ingatlanos cégek. Hirdetéseket kellett feladni, melyekkel az árakat igyekeztek felhúzni. Például volt a cégnek egy jó helyen 1 (vagyis 1 db) eladó lakása. Kaptunk valós ottani lakásokról képeket, hogy valós adatokkal tegyük fel. A közvetítő ingatlanja 25 millióért kellett elmenjen, ezért ezeket a hasonlókat 45-50 milliós sávban hirdették meg. Ezzel a pokoli egyszerű módszerrel elég hamar megkötötte a kívánt üzletet, ráadásul valamennyivel a megcélzott ideális ár felett!

Olyan oldal is van, ahol sok közvetítő cég hirdet, de magánszemély is hirdethet. Volt olyan feladat, hogy egy bizonyos településen a magánszemély hirdetőknek kellett üzenetet írni egy profil mögül. A magánszemély rövid idő alatt 1000 érdeklődést kapott, de az érdeklődők nem reagáltak a válaszára, tehát 1000 érdeklődőből 1 megtekintése sem lett. Persze az 1000 üzenet túlzás, de magánszemély esetén képzeljük el milyen érzés 60 üzenet olvasása, megírása, majd azt megélni, hogy senki nem jön el megnézni a házat. Persze, hogy örömmel bízza meg az ingatlanos céget, aki aztán sorra hozza a megtekintőket, majd a vevőt is.

Írhatnék még részleteket, de gondolom összeállt a kép. Létrehoznak egy nevet, emailt, sok regisztrációt itt-ott. A profil véleményez, kommentel, lájkol, követ, stb. Hitelesnek tűnik majd amikor egy kétkedő ellenőrzi, hiszen sok helyen ott van és láthatóan az interneten éli az életét, mint megannyi másik ember. A meglepő az, hogy van tovább is!

5.0 - defiktivizáció

A 4.0 szinten is jeleztem az egyet nem értésem, sok mindenre nemet mondtam, de ekkor valahol, valakiben összeállt a kép a sok reklamációmból. Ebből gondolom azt is, hogy végig egy céggel dolgoztam, csak különböző fiktív cégek mögé bújtatták el. Az akkori munkaszervezőm jelezte, hogy a felettese szeretne velem egyeztetni egy másféle munkáról.

Ő eleve úgy nyitott, hogy olvasta sok ellenvetésem és javaslatom, látta a megközelítéseim és szeretne teljesen új szinten dolgozni velem. Arról volt szó, hogy a létrehozott sok-sok profil mögött állt egy-egy okostelefon. Ezeket hozta el egy ember a megbeszélt helyszínekre. Ott mindenféle képeket, videóanyagokat kellett készíteni, megadott oldalakra. Ezeken az elkészített anyagokon nem volt soha ember, hanem minden telefonhoz meg volt adva, hogy virágok, épületek, meg egyéb ilyen semleges dolgok - azokról kellett tehát az anyagokat elkészíteni és közzétenni a telefont használva a megadott oldalakon (insta, facebook, tiktok, stb.). 

Tény, hogy ezek sem teszik hihetővé a profilokat, hiszen soha nem jelenik meg rajtuk ember. Ugyanakkor a legtöbb ember nem fog kételkedni amikor azt látja, hogy valaki sok oldalon aktív és rendszeresen posztol is mindenhol egy általa érdekesnek tartott témát követve. 

Mindenesetre szívesen tanácsolom azt, hogy mielőtt valaki pénzt fizetne bármiért, azért az ilyen "embertelen" és "arctalan" profilokat látva, hát.. minimum gondolkodjon el egy-két napot. Nem állítom, hogy az összes ilyen profil gyanús kell legyen, de amikor a pénzére megy a dolog, akkor már érdemes átgondolni a helyzetet.

Amúgy tudom, hogy vannak más cégek, akik ennél jóval messzebbre mennek, de azért azokat egy felületes gyanakvással fel lehet ismerni. Azt kell átgondolnia a felhasználóknak, hogy mennyire életszerű a helyzet, amibe belekeveredik. Például amikor regisztrál egy társkeresőbe vagy hasonlóba, hihető-e, hogy egy olyan nő, amit lát a képeken, az olyan túlfűtött üzenetet írjon neki? Hihető az, hogy az offline világban nem tud magának partnert szerezni? Vagy mennyire hihető, hogy egy hirdetésünkre 24 óra alatt 100 érdeklődést kapjunk, aztán mindenki hirtelen eltűnjön?

Összegzés

Igazából felesleges leírni olyasmit, hogy az ember mindig legyen óvatos amikor információkat, értesüléseket szerez be. Akkor is óvatosnak kellene lenni, amikor "online teljesítmény" alapján próbál valaki megítélni egy lehetséges együttműködőt, például kommentszám, követőszám vagy a látszólagos nézettség alapján. A magyar cégek még mindig ezek bűvöletében élnek, holott a szóban forgó piaci szereplők viszonylag kis összegért olyan nézőszámot, feliratkozószámot vagy kommentcunamit generáltatnak maguknak, amit a megrendelő meg mer álmodni.

Ugyanez a figyelmeztetés kellene szem előtt legyen akkor is, amikor értékeléseket olvasunk. Az általam említett szűrő például egész jól leválasztja a fizetett véleményeket a valódi élményt szerzők véleményéről.

Valójában minden információt ellenőriznünk kellene. Még a hitelesnek tartott felületekkel is óvatosnak kellene lennünk. Tudnék számos példát mutatni arra, amikor blődségeket is lehoztak. Persze ennek van egy másik rétege is, mivel a szerkesztőségek többsége nem alkalmaz olyanokat, akik képesek ellenőrzéseket végezni. Vagy olyan újságírókat, akik a leírásra került minden egyes mondatuk hitelességét előzetesen képesek ellenőrizni, hiszen ez lenne a normális.

Tehát felesleges mindezt elmondani, leírni, mert elviekben mindenki hallotta már ezerszer, ugyanakkor ezek a cégek mégis jól megélnek.